Az Európai Unió eszméinek elárulása#
Összefoglaló#
A Fidesz-kormány és az Európai Unió kapcsolata az elmúlt évtizedben egyre feszültebbé vált. Míg Magyarország EU-tagságát a kormány hivatalosan nem kérdőjelezi meg, addig a kormányzati kommunikáció és politika egyre inkább szembemegy azokkal az alapvető értékekkel, amelyeken az EU nyugszik. Ilyen érték a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok tisztelete és a tagállamok közötti szolidaritás. A kormány euroszkeptikus retorikája és “szabadságharcos” narratívája az EU-t gyakran ellenségként állítja be, amely a nemzeti szuverenitást fenyegeti.
A konfliktus fő területei#
- Jogállamiság és demokrácia leépítése: A kritikusok szerint a kormány szisztematikusan leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, korlátozta a sajtószabadságot, a bíróságok függetlenségét és az Alkotmánybíróság hatáskörét. Ezen aggályok miatt az Európai Parlament 2018-ban elindította a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, amely a szavazati jog felfüggesztésével is járhat.
- Rendszerszintű korrupció és az EU-s pénzek sorsa: Az EU számos kritikát fogalmazott meg az uniós források felhasználásával kapcsolatban, és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több ügyben is vizsgálódott. Az EU a jogállamisági problémák és a korrupciós kockázatok miatt jelentős összegeket tartott vissza Magyarországtól.
- Külpolitikai különutak: A magyar kormány gyakran vétózott meg vagy lassított közös uniós fellépéseket, különösen az Oroszországgal és Kínával szembeni politikában. A kormány az ukrajnai háborúval kapcsolatban is az EU-s fősodortól eltérő álláspontot képvisel, és ellenzi a szankciókat, valamint az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítséget.
- Alapvető jogok korlátozása: Az EU élesen bírálta a kormányt az LMBTQ+ közösséget diszkrimináló törvények, a menekültekkel szembeni bánásmód, és a nők jogainak korlátozása miatt.
Politikai következmények#
A folyamatos konfliktusok miatt Magyarország politikailag egyre inkább elszigetelődik az EU-n belül. A Fidesz kénytelen volt elhagyni az Európai Néppártot, a legnagyobb európai pártcsaládot, ami jelentősen csökkentette Magyarország befolyását az uniós döntéshozatalban. A kormány “brüsszelező” kampányai ellenére a magyar társadalom továbbra is EU-párti.