Közvagyon alapítványokba való átmentése#
Összefoglaló#
A Fidesz-kormány 2021-ben egy törvénycsomagot fogadott el, amely lehetővé tette, hogy hatalmas mennyiségű közvagyont – többek között egyetemeket, kastélyokat, részvénycsomagokat – szervezzenek ki újonnan létrehozott, úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA).
A kritikusok szerint ez a folyamat a közvagyon privatizációjának egy formája, amelynek célja a Fidesz hatalmának bebetonozása egy esetleges kormányváltás után is. Az alapítványok kuratóriumait a kormányhoz hű személyekkel, miniszterekkel, államtitkárokkal töltötték fel, akiknek a megbízatása életük végéig szól, és leválthatatlanok.
Az Európai Unió is élesen bírálta a modellt, mivel az sérti az egyetemi autonómiát és a közpénzek átlátható felhasználásának elvét. Az EU felfüggesztette az Erasmus+ és a Horizont Európa programok finanszírozását a KEKVA-k által fenntartott egyetemek számára, amíg a magyar kormány nem orvosolja az összeférhetetlenségi problémákat.
A kormány azzal védekezik, hogy a modell célja az egyetemek versenyképesebbé tétele és a nemzeti vagyon hosszú távú, “nemzeti kézben” tartása. Az ellenzék és a civil szervezetek szerint azonban a valódi cél a közvagyon feletti kontroll átjátszása a Fidesz-elitnek.